Söréd címere

Álló háromszögű pajzs, melynek kék mezőjén arany női alak látható, pajzsfőben pedig jobbról – heraldikában az irányok ellentétesek – a Gyula nemzetség vörös pajzsmezőben lévő, jobbra fordult, mellső mancsait ragadozásra nyújtó arany oroszlánja, balról, pedig az Árpádok vörössel és ezüsttel “hétszer vágott” háromszögű pajzsa lebeg. A címer úgynevezett beszélő címer, mely a település első kiemelkedő birtokosára, a községnévben szereplő Saroltra (Söréd) utal. Az Árpádokkal való rokonságot szimbolizálja a pajzsfőben megjelenő “hétszer vágott” mező.

Történelmi áttekintés

A honfoglaló magyarok 900-ban telepedtek le a Dunántúlon. A jelenlegi Fejér megye területe az Árpádok kezében volt. Miután Bodajk és Sárkeresztes – korabeli nevén Barc – a királyné birtoka volt, feltételezhető, hogy a környező települések is ehhez a birtoktömbhöz tartoztak. Így valószínű, hogy községünk neve Géza fejedelem feleségétől, Szent István anyjától, Sarolttól származik. Ezt igazolja, hogy III. Béla aranybullás oklevelében Söréd- Soruuld néven szerepel. A Soruuld pedig török eredetű személynév, ismertebb formájában: Sarolt. Jelentése: fehér menyét. 1152-ben Serold, 1566-ban Sered néven említik az írásos emlékek Sörédet. Az 1685-ös összeírás szerint Seréth lakatlan, így a XVII. század végén megkezdődik a betelepedés. Az 1898. évi IV. tc. alapján a falu neve: Söréd. Az 1848-49-es szabadságharcból a Sörédiek sem maradtak ki. Az első világháború 17 hősi halottat eredményezett a falunak. A II. világháború harcai Söréd térségében 1944. decemberétől 1945. márciusáig tartottak. Ez idő alatt kétszer kellett menekülnie a lakosságnak: 1944. decemberében a Bakonyba, 1945. februárjában pedig a szőlőhegyi pincékbe. 1927-ben kérték, de pénzhiány miatt csak 1950-ben lett villany Söréden. 1970-ben a falu elveszíti az 1945-ben megszerzett önállóságát, Közös Községi Tanácsot kellett létrehozni, melynek központja Magyaralmáson volt. 1985-1990 között elöljáróság működött a községben. 1990-től Csókakővel körjegyzőségként, majd 2012-től Csákberénnyel kiegészülve közös hivatalként látta el az önkormányzat a feladatokat. 2020. január 1-től Magyaralmási Közös Önkormányzati Hivatal tagjaként folytatja tovább az önkormányzat a feladatainak ellátását.