Hatályos helyi adó rendeleteink:
Számlaszámok:
Helyi iparűzési adót érintő fontosabb változások 2024. adóévben
A 2023. július 14-én kihirdetett 2023. évi LIX. törvény 2024.01.01-től új szabályokat hozott az iparűzési adózás területén is.
1.) 2023.12.31-ig hatályos a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 26. pontja, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec tv.) 18. § (3) bekezdése alapján, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét, a szünetelés kezdő időpontjával egyidejűleg megszűnt az iparűzési adóalanyisága. Adózó a szüneteltett tevékenység folytatását követően tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak minősült, aki az első adóévére a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az erről az adóévről szóló az adóévet követő adóév ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó adóbevallásában jelentheti be.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 2023.07.14-ig hatályos 52. § (1) e) pontja alapján az adózót soron kívüli adóbevallási kötelezettség terhelte a tevékenység szünetelését követő 30 napon belül.
Az Art. 2023.07.15-től hatályos 52. § (1) e) pontja értelmében nem minősül soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseménynek, ha a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja) szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel. Amennyiben adózó 2023.07.15 – 2023.12.31. között kezdte meg az egyéni vállalkozási tevékenység szünetelését, nem soron kívüli, hanem a szüneteléssel lezárult adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves adózó esetén 2024.05.31.) kell záró adóbevallást benyújtania – többszöri szünetelés esetén több záró bevallást – az Art. 2. melléklet II. alcím A) pont 1/a) alpontja alapján.
2.) A Htv. 2024.01.01. naptól hatályos 35. § (2) bekezdése értelmében az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.
A fentiek értelmében 2024.01.01-től amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése az adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor adózónak a szünetelés miatt nem kell a szünetelés előtti időszakról záró helyi iparűzési adóbevallást benyújtania, az egész adóévről az adóévet követő év május 31-ig teljesíti adóbevallási kötelezettségét. A Htv. módosítása értelmében az adóéven belüli 181 napnál rövidebb ideig tartó szünetelés nem eredményezi az adóalanyiság és ennél fogva az adókötelezettség megszűnését, úgy kell tekinteni, mintha folyamatosan tevékenykedett volna.
2024.01.01-től záró adóbevallási kötelezettség csak a szünetelés 181. napjától merül fel, melyet az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Az adózó az egybefüggően 181 napot meghaladó szüneteltetett tevékenység folytatását követően tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak fog minősülni, aki az első adóévére a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az erről az adóévről szóló az adóévet követő adóév ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó adóbevallásában jelentheti be.
3.) 2024.01.01-től a versenyegyenlőség és a méltányos teherviselés érdekében módosításra került a Htv. kisvállalkozókra vonatkozó 39/A. § (10) bekezdése. 2024.01.01-től a 39/A. § (10) c) pontja értelmében abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap megállapítási mód alkalmazására áttér, ha az előző adóévi bevétele 25 M Ft/120 M Ft-ot meghaladja és az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdi meg a tevékenységét (telephelyet nyit, székhelyet helyez át), akkor az adóelőleg összege a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalapnak (8,5 M Ft) az adóéven belüli adóköteles időszakra időarányosan számított része és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata.
Helyi iparűzési adót érintő fontosabb változások 2023. adóévben
A kisvállalkozók új egyszerűsített adóalap szerint adózhatnak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 2023. január 1-től hatályos 39/A. §-a szerint. A jogosultak köre a 25 millió Ft árbevételt meg nem haladó vállalkozó/vállalkozás, illetve a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén 120 millió Ft árbevételt meg nem haladó vállalkozó/vállalkozás (Htv. 39/A. § (1) bekezdés b) pontja). Az előbbiekben említett bevétel határokat kezdő vállalkozás esetén időarányosan kell figyelembe venni, naptári napokra számolva.
A fenti bevételi határon belül eső vállalkozó/vállalkozás a Htv. 39/A. § (2) bekezdése szerint, az alábbi sávos módon megállapított kedvező adóalap utáni adózást is választhatja:
- 2,5 millió forint az adóalapja, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot nem haladja meg,
- 6 millió forint az adóalapja, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
- 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot – az (1) bekezdés b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot – nem haladja meg, azzal, hogy e § alkalmazásában bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.
Felhívjuk figyelmüket, hogy fenti kedvező adózási mód választása esetén megosztásra (székhely, telephely/telephelyek között) nincs lehetőség!
A 39/A. § szerinti adózási módot választók (nem kezdő vállalkozás esetén) először a 2022. adóévről benyújtott iparűzési adóbevallási nyomtatványon nyilatkozhatnak, választásuk egész évre vonatkozik a nyilatkozat visszavonásáig, illetve a vállalkozás, a vállalkozó e körből történő kieséséig vagy megszűnéséig tart.
Tevékenységet újonnan kezdő, illetve székhelyet, telephelyet a város területén évközben létesítő nem kezdő vállalkozás esetében változás bejelentő nyomtatvány megküldésével lehetséges az adózási mód választás, a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül.
Amennyiben a kisvállalkozó a Htv. 39/A. § (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult.
A kedvező adózási módot választó kisvállalkozónak nem kell bevallást adnia, ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévre fizetett adóelőleg összegét (nem vált „sávot”), ebben az esetben a kisvállalkozó az adóelőleg megfizetésével adóévi adóját is megfizette. Akkor sem kell bevallást adnia, ha az adózó adóévi bevétele az előző évhez képest kevesebb, de az adókülönbözet visszatérítését nem kéri.
Bevallást kell benyújtani „sáv” váltás esetén,
- ha az adózó adóévi bevétele az előző évhez képest kevesebb, és így alacsonyabb adóalap irányadó rá, és a többletadó visszatérítését kéri,
- vagy előző évi adóbevétele nagysága a korábbi évhez képest növekedett, így magasabb adóalap irányadó rá, ekkor a különbözeti adót meg kell fizetni.
Abban az esetben, ha az adózó az adóév 5. hónap utolsó napjáig bevallást nem nyújt be, vélelmezni kell, hogy adóévi adóját az adóelőleg megfizetésével kívánja teljesíteni.
Azon adóévben, mikor a kisvállalkozó áttér (legkorábban 2023. adóév) a kedvezményes adóalap szerinti adózásra, a 3. hónap 15-éig korábban bevallott adóelőlege esedékes, azt meg kell fizetni az eredeti esedékesség időpontjában, ez a megfizetett adóelőleg beleszámít az adóév 5. hónapjának utolsó napjáig fizetendő adóelőleg összegébe.
Ha a kisvállalkozó már nem a Htv. 39/A. § (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az adóhatóságnak. E bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.
A Htv. 39/A § (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisvállalkozó adóját az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni.
2022. évtől megújul a helyi iparűzési adóbevallás
A 22HIPAK jelű helyi iparűzési adóbevallás nyomtatványban az előző évi bevalláshoz (21HIPA) képest több jelentős változás is történt, mely mind a nyomtatvány struktúráját, mind pedig a működését is érinti. Reményeink szerint ezzel egyszerűsödik az adózók adminisztrációs terhe.
A HIPA nyomtatványon (a 21HIPA nyomtatvánnyal bezárólag) az adózóknak az adóévben minden érintett önkormányzatra külön nyomtatványt kell benyújtani, míg a 2022. adóévtől kezdődően a 22HIPAK nyomtatvány bevezetésével az adózók minden érintett önkormányzat vonatkozásában egy kötegelt nyomtatványon vallják be az iparűzési adót.
22HIPAK nevű bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési, megyei önkormányzat az iparűzési adót bevezette.
Az iparűzési adó alanya a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó. Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző egyes – vállalkozási tevékenységet végző – magánszemélyek, jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is, az egyéni cégek, az egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket. Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is.
Az adózó a 2021. évtől helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi évre vonatkozó bevallását is – az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.
A 2022. évre vonatkozó nyomtatvány kötegelt változatban érhető el, így adózónkként és adóévenként egy bevallás benyújtására van szükség, minden telephelyre külön M lap beadásával. A bevallások szétbontását a Nemzeti Adóhatóság informatikai rendszere végzi, így minden önkormányzat a főlapokat és a rá vonatkozó M lapokat kapja meg.
A Htv. 42/D § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság ellenőrzi és a számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó, szétbontott nyomtatványokat megküldi a bevallással érintett önkormányzatok részére.